7. fejezet

Mozgalmas éjszaka

*Ellie*
*Stinson lakás, Ellie szobája*

A nyomozás után azonnal haza is jöttem. Nem akartam elmlékezni Marvinra, sem arra, ami a naplójába volt írva. Lily néni végül haza vitte a mini malacot, aminek Robin örülta legjobban. A szobámban gubbasztottam és próbáltam rávenni magamat arra, hogy megírjam a matekházit, de a valószínűségszámítás nagyon nem akarta, hogy megtanuljam. Apa és Robin elmentek egy csilli-villi étterembe vacsizni, így egyedül gubbasztottam otthon. Unalmamban bekapcsoltam a tvt. A hiradóban mutattak valami srácot, aki épp az Empire State Building tetején állt és le akart ugrani. A rendőrök próbálták lebeszélni a srácot, aki azt üvöltözte egyfolytába, hogy ő leugrik. A hangja ismerősen csengett, aztán amikor észrevettem az arcát.....


*New York utcái, az Empire State Building alatt*

Amint megláttam az arcát, tudtam, hogy miattam van ott. Valamint azt is tudtam, hogy le kell onnan hoznom, ráadásul miattam van ott. Otthon hagytam csapot-papot és egyenesen az Empire State buildinghez mentem. Közben egész úton abban reménykedtem, hogy ne ugorjon le onnan. A felhőkarcoló alatt már hatalmas tömeg állt, és mindenki az ugrásra várt. A rendőrök miatt nem lehetett bejutni.
-Elnézést kisasszony, de nem mehet be4-állított le egy rendőr.
-Tudom uram, de nekem muszáj felmennem oda. A barátom le akar ugrani és meg kell akadályoznom.-magyarázkodtam a pasinak.
-Az embereink mindent megtesznek, de akkor sem engedhetem fel.
Azzal gondolkodás nélkül orrbavágtam, majd utat törve magamnak bejutottam az épületbe.


*az Empire State Building teteje*

-Marvin!-kiáltottam, amint nagy nehezen felértem.
Marvin megfordult, a rendőrök pedig úgy néztek rám, mint akik életükben nem láttak még fehér embert.
-Ellie, hogy kerülsz te ide?-nézett rám Marvin.
-Azért jöttem, hogy visszatartsalak. Tudom, hogy miattam vagy itt. De nem dobhatod el magadtólaz életedet. Először is Lily néni és Marshall bácsi ki fog nyírni engem, másrészt pedig hiányozni fogsz nekik. Sose gondoltál még bele ebbe?
-Tudom, hogy hiányozni fogok nekik, de.....
-Ne mondj semmit, csak gyere le onnan.-nyújtottam felé a kezem.
Marvin pedig megfogta a kezem, majd jó erősen magához húzott és csodák-csodájára nyomott egy hosszú csókot az ajkamra.
-Nagyon szeretlek Ellie!-mondta.
-Én is szeretlek!-mosolyogtam rá.
-Hé maga! A szőke kisasszony az!-hallottam egy hangot.
Az a pasi volt az, akit orron vágtam.
-Mit csináltál?-kérdezte Marvin.
-Megakadályozott, hogy feljöjjek!-védekeztem.


*Robin*
*Csilli-villi étterem*

Barney és én eljöttünk szombat este, hogy kikapcsolódjunk egy kicsit. Azt terveztünk, hogy a vacsi közben majd megnézünk egy focimeccset az étterem tv-jén, de nagy bánatunkra nem volt ott tv.
-Milyen étterem az ahol nincs tv? Ez sértés a személyemre nézve!-bosszankodott.
-Most nem? Eljössz és azt hiszed, hogy nézhetsz tv-t, de erre kiderül, hogy itt nincs tv!-csatlakoztam hozzá.
-Bocsáss meg egy pillanatra!-mondta, majd kiment a mosdóba.
Egyedül bosszankodtam tovább, majd hirtelen csörögni kezdett Barney telefonja. Ismeretlen szám volt. Gyorsan odakaptam a telefonért, majd felvettem.
-Haló! barney Stinson telefonja, itt Robin Scherbatsky beszél.
-Robin segíts lécci!-hallottam Ellie hagnját a túloldalon.
-Ellie? Hol vagy?
-Marvin le akart ugrani Empi tetejéről, de utána mentem és közbe orron vágtam egy rendőrt, emrt nem akarta, hogy felmenjek, és most itt ülök a rendőrségen! Szedj ki innen lécci, mielőtt apu megtudja és elküld apácának! Nem akarok apáca lenni!!!
-Oké, tarts ki. Majd én kézbe veszekmindent. Azonnal ott vagyok!
Azzal gyorsan letettem a telefont és felálltam az asztaltól, de szembe találkoztam Barneyval.
-Kivel beszéltél?-kérdezte.
-Senkivel.
-Senkivel?
-Senkivel.
-Senkivel?!
-Senkivel!
-Ellie-vel?
-Ellie-vel.-adtam meg magam.
-Miért hol van Ellie? Baja esett?
-Barney.....
-Hol van Ellie, Robin?
-A rendőrségen.
-Mi van??????????????-fagyott le.
-Bevitték a rendőrségre, mert behúzott egy zsarunak.
-Az én kislányom!-mondta büszkén. Mi van?
-Erre te büszke vagy?-kérdeztem tőle.
-Igen. De ki kell szednünk onnan Ellie-t.
-Induljunk.-bólintottam.


*Ellie*
*New York-i Rendőrség*

So love me like you do,
Love me like you do
Love me like you do,
Love me like you do
Touch me like you do,
Touch me like you do
What are you waiting for?

-Hé Britney Spears! Kuss legyen!-szóltrá az őr Marvinra már legalább hatvanadszorra.
-Ez Ellie Goulding volt. De Britney Spearst is tudok.-mondta.
-Nem érdekel! Azt hiszed nekem nincs jobb dolgom, mint, hogy titeket őrizzelek?
-De azt se értem én miért vagyok itt! Ő húzott be egy zsarunak!-mutatott rám.
-Azért ennyire ne szeress!-kaptam fel a vizet.-Amúgy is ki akart leugrani Empi tetejéről?
-Ki jött be a szobámba, hogy elolvassa a naplómat?
-Ki írta tele a naplóját az "E.S." monogrammal? Biztos én, nem?
-És ki lesz szobafogságban életet végéig?-hallottam meg hirtelen Lily néni hangját.
-Szia anyuuuuu!-vetette be Marvin a mézes-mázas figurát.
-Te csak ne add be itt a tökéletes gyereket! le akartál ugrani Empiről Marvin!-mondta Lily néni.
-Elviszi?-kérdezte a rendőr.
-Igen.
-Hála istennek!-mondta, majd aláíratott Lily nénivel pár papírt, aki ezek után kisétált Marvinnal.
Egyedül maradtam. Jó oké itt volt az őr, de akkor is egyedül voltam. A nagy unalmamba épp azt terveztem, hogy magamba számháborúzok saját magammal, amikor Robin jött be az ajtón.
-Bocsi Ellie, késtem?
-Nem dehogy!-ugrottam fel ültemből.
Robin is aláírt pár papírt, aztán az őr bekapcoslta a szundi üzemmódot, mipedig távoztunk. Gondoltam, hogy majd kint hálálkodok Robinnak, amiért eljött értem, de rájöttem, hogy ez rohadt gáz lenne, ugyanis amint kiértünk megpillantottam aput. Basszuskulcs!
-Bocsi! Lebuktam.-súgta oda.
-Szia apuuuuu!-vettem én is mézes-mázasra a figurát.
-Ülj be a kocsiba! Majd otthon beszélünk!-csak ennyit mondott.


*Nagyjából 15 perc múlva*
*Stinson lakás, nappali*

Amint hazaértünk, apu nekifogott a hegyibeszédnek.
-Olyan büszke vagyok rád kislányom!-azzal megölelt.
-Mi van?-kérdeztem, miután elengedett.
-Büszke vagyok rád Ellie!
-De a dutyiból hoztál ki! Leütöttem egy zsarut!
-Tudom. Ez annyira fergeteges, hogy már fantasztikus!
-Akkor nem is haragszol?-kérdeztem.
-Nem, dehogy! Jó az gáz, hogy a dutyiból hoztalak ki, de akkor is fergeteges, hogy behúztál egy zsarunak!
-Akkor jó. Vagy valami ilyesmi.
-Na jó, hagyjuk! feküdj le inkább. Késő van.
-Jó éjt.
Gyorsan adtam egy puszit apunak és Robinnak, majd felmentem a szobámba.


*Stinson lakás, Ellie szobája*

Amint betettem az ajtót Marvin hívott.
-Szia!-vettem fel.
-Szia! Csak azt akartam mondani, hogy anyám szobafogságra ítélt. Illetve az egyik amit mondani akartam. A másik az, hogy nem szeretlek. Illetve szeretlek, de csak barátilag. Az egész Empis dolog csak egy idióta fősulis kosárcsapatos beavatás. De bekerültem. Szóval kössz a segítséget El! Jó éjt!-azzal letette.
Szóval ennyi. Nem szeret. És ezekszerint eddig is csak annyit jelentettem neki, hogy barátok vagyunk. Van ilyen.....


*Robin*
*Stinson lakás, Barney és Robin szobája*

-Marvin most hívott, hogy beadta Ellienek a sztorit.-tette le a telefont Barney.
-Oké, hogy a lányod szülinapját akarod ezzel létrehozni, de nem túlzás ez egy kicsit?-kérdeztem tőle.
-Először is a lányunk szülinapja, mivel te vagy az anyja. Másodszor ahogy "A Robin" trükk is bevált, úgy "Az Ellie" trükk is be fog vállni.
-Barney, azt ugye tudod, hogy "A Robin" már egyszer volt. Ráadásul Ellie még arról se tud. És szerintem nem jó ötlet, hogy újra Farhamptonban lesz az esküvőnk.
-Szeretjünk Farhamptont nem? Ráadásul ott fogok mindent bevallani Ellienek.
-Az esküvőnkön? Te el akarod üldözni vagy mi? Várj vele egy picit. Hiszen a szülinapja akkor lesz amikor......-aztán észbe kaptam.-Nem, Barney! ezt nem teheted!
-Akkor mikor tegyemmeg? 16 éve várok rá. Lassan 17. Minél előbb mondom el, annál kevésbé fog utálni.
-Mikor mondod el neki? Jövő héten megyünk Farhamptonba.
-Tudooom! De úgy nem megy, ha közben bűntudatot ébresztesz bennem.
-Hidd el, nekem igazából ez a célom. Várd meg vele az esküvőt!