12. fejezet

Előkészületek

*Farhampton hotel, Robin és Barney szobája*

Reggeli után azonnal apu és Robin szobájába mentem. Apu igaz nem volt ott, csak Robin. Pennyt és Daisyt tegnap este óta nem láttam, Tracy nénivel és Lily nénivel viszont összefutottam a reggelinél, de egy szót nem váltottunk. Robin épp a ruhájával baszakodott. Ismerős volt nekem ez a ruha, de nem jutott eszembe, hogy honnan.
-Elbambultál.-állapította meg Robin, amivel visszazökkentett a valóságba.
-Ja semmi. Csak nagyon ismerős a ruha.
-Nem csodállom. Ebben mentem férjhez először is.-mosolygott.
Baszki tényleg! Az albumban ugyan ez a ruha volt Robinon. Csak azt nem értettem, hogy másodjára is miért ebben van.
-De akkor most miért ebben vagy? Ismét.
-Nem tudom.-vonta meg a vállát.-Sok emléket őriz ez a ruha. Ráadásul már nincs idő arra, hogy újat hozassak. Szerinted nem gáz? Mármint lehet, hogy kihíztam.
-Nem próbáltad meg a ruhát? Csak elhoztad?-lepődtem meg.
-Ugyan csak ugratlak!-nevetett.-Megpróbáltam és rám is igazították, azonban az elmúlt egy hétben egy kicsit sokat ettem. Sajnos már nem marad állandó súlyom, mint régen.
-Nézd. Tuti, hogy nem híztad ki a ruhát.
Robin nagy nehezen beletuszakolta magát a ruhába, és én is fel akartam venni a rózsaszín koszorúslányruhát. Nagy nehezen bele is imádtam magam. Megcsináltuk Robin haját, de hirtelen Ted bá' lépett be.
-Azta! Gyönyörűek vagytok!-mondta.
-Köszi.-mondta Robin.
-Ja, igen. Ellie, apukád téged keres.-mondta.
-Oksi.-azzal átmentem apuhoz.


*Farhampton hotel, egy másik szoba, ahol Barney készülődik*

-Jól nézek ki?-kérdezte apu, amint beléptem.
Teljesen úgy nézett ki, mint eddig. Csupán a bal oldalán volt egy virág.
-Igen.-mondtam.
-Figyelj, szeretnélek megkérni valamire. és tudom, hogy nem mennél bele. Ha visszautasítod az se baj.
-Miről van szó?-kérdeztem.
-Ellie, lennél a tanúm?
-A mid?-idióta fej level 6millió.
-A tanúm.
-Apu, nem úgy volt, hogy Ted bá' lesz a tanúd?
-De. Csak az elsőnél is ő volt. Szeretném, ha te lennél a tanúm.
-Normális ez? van egyáltalán ilyen?
-Leveheted ezt a pink ruhát.
-Benne vagyok!
Igazából azt se tudtam, hogy mi egy tanú szerepe, de tök mindegy.Igaz, szeretem a rózsaszínt, de mégis csak a lila az én színem. Viszont, most rájöttem arra, hogy én nem lilát fogok felvenni. Hanem valami mást.
-DE ugye nem kell virágot tűznöm a ruhámra?-kérdeztem.
-De. Sajnos kell.
-Baszki!


*Farhampton hotel,  előtér*

Miután végeztem apunál, gyorsan visszaszaladtam Robinhoz és átvettem a ruhámat. Mivel kizárt, hogy öltönyt vegyek fel, így maradt egy feketés egyberuha. Amint átvettem és a virág is fel lett tűzve, elég gagyin festettem, de mindegy. Azonban Ted bá' leirányított az előtérbe, miszerint keresnek a srácok.
-Mi ez rajtad?-kérdezte Luke.-Virágot a pasiknak kell hordaniuk Ellie.-mutatott a sajátjára.
-Tudom. De én vagyok a vőlegény tanúja. Ezért kell a virág.-magyaráztam.
-De nincs is női tanú.-mondta Marvin.
-Most már van. Amúgy miért kerestetetek? Mindjárt kezdődik az esküvő.
-Én hívtalak ide titeket, hogy egy nagy hajrával váljunk szét. Mindenkinek más lesz a feladata és szeretnék nektek sok sikert kivánni.-mondta Daisy.
-Viszont mindenkinek!-mondtam, majd Luke, Marvin és Penny is követte a példámat.
A fiúk mellesleg öltönyben pompáztak. Penny és Daisy pedig rózsaszínban feszített. Két különböző ruha volt rajtunk, de mégis egységes volt.

*Farhamton hotel, a szoba, ahol Barney készülődik*

Az esküvő előtt még gyors bepillantottam apuhoz, ellenőrizve, hogy mennyire van kész. A falon volt egy ökölméretű lyuk, de ettől eltekintve minden rendben volt. Apu pedig épp egy rakat papír tömkelegében írt valamit.
-Mit csinálsz?-kérdeztem, majd leültem mellé.
-Az eskümet fogalmazom. Későn?-nézett rám.
-Az órám szerint 20 perc múlva lesz az esküvőd. Elakadtál?
-Igazából egy ideje már próbálom megfogalmazni, de eddig még valahogy nem jött össze. Lily és Marshall, valamit Ted és Tracy is megszegték az esküjüket. Olyat kéne ígérnem neki, amit be is tartok. De nem tudom milyet. Lehet, hogy nem is vagyok férjnek való.
-Apu ne mondj ilyet.-állítottam le, mielőtt kirohanna az ajtón. Sajna nem zártam be.-Csodás férj lesz belőled.
-De elsőre is elrontottuk. Honnan tudod, hogy most is nem így lesz? Nem akarok megint 3 év múlva elválni.
-Nem is fogtok. Most ugyanis nem utaztok sehová. Ráadásul ez az esküvő is azt bizonyítja, hogy mennyire szeretitek egymást. Hiszen másodszorra is belevágtok. Együtt. De sosem egyedül.
-Ezt lediktálnád?-kérdezte. Ennyi?
-Miért akarod, hogy lediktáljam?
-Mert ez tök jó eskübevezető lenne.
-De apu neked kell megírnod az esküt, nem pedig nekem.
-Tudom.-nyavajgott.-De egyszerűen nem megy.
-Írd azt, ami a szívedben van.
-Írjam azt, hogy minden este csináljuk?
-Nem! Lehetetlen eset vagy.-fogtam a fejem.
-Látod? Ha te ezt mondod, akkor Robin se mondhat mást.-azzal ráfeküdt a papírkupacra. Szó szerint.
-Szeret téged.-mondtam.
-Honnan veszed?
-Hozzád jön másodszorra is, nem? Ezzel bizonyítva azt, hogy még mindig szeret.
-Tudsz még ilyeneket?-emelte fel a fejét.
-Biztos.-mosolyogtam.
Mondtam apunak egy csomó indokot. Amilyen jó tanút játszottam, ő annyira nem írt le egy szót se. Semmit. még azt se, hogy "Szeretlek!". Semmit. Hamarosan azonban Ted bá' ött be, hogy menni kéne, mivel mindjárt kezdődik.